A kezdetek

Az összeomlás kezdetének véleményem szerint a 2007-es vasútbezárások tekinthetők, amely során 14 vasútvonalat szüntettek meg, akkor még úgy tűnt ideiglenesen, ebből 6-7 milliárd forint megtakarítást remélve. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz a vidék ellehetetlenítésével vádolta a Gyurcsány-kormányt, hatalmas ellenállást váltott ki a Pápa-Csorna vasútvonal megszüntetése. 2009-ben további 24 vasútvonalat zártak be, kb 800 km-en. A vasútvonalak egy részén szerencsére később újraindult a közlekedés, de innentől már érzékelni lehetett a magyar közlekedéspolitika hiányosságait és "betegségeit."

Az Orbán-kormány vasútpolitikája - illetve annak hiánya

2010 után számos korábban megszűnt vasútvonalat sikerült visszaállítani, az elmúlt 14 évben néhány új vasúti szerelvényt sikerült hazánkba hozni. Azonban ezek korántsem oldották meg a gondokat, sőt a probléma tovább mélyült. Hatalmas késések, technikai nehézségek, működésképtelen mozdonyok nehezítették a vasúti szolgáltatásokat igénybe vevők életét. Előfordult olyan eset, amikor az utasoknak kellett tolni a vonatot

A kormány eközben kínai hitelből kívánta felújítani a Budapest-Belgrád vasútvonalat, amely nemcsak a nemzeti szuverenitás témájában vet fel kérdéseket, hanem a megtérülés ügyében, hiszen az 1400 milliárd forintos beruházás mintegy 979 év alatt térülne meg, ráadásul ebből a 160(!) kilométeres magyar szakasz 750(!) milliárd forint. 

A túlárazott beruházásokon kívül más gondok is adódnak a vasúti közlekedésben, ezeket a jelenlegi kormány és a közlekedési miniszter eddig képtelen volt megoldani. 2023-ban a MÁV bejelentette, hogy 10 magyarországi vasútvonalat szüntet meg személyzet- és járműhiányra hivatkozva. Eredetileg 13 lett volna ez a szám, de 3 vonalon a vonat gyorsabb megoldást jelentett a közlekedésre, mint a busz. A kérdéses vasútvonalak bezárása nem jelentett megoldást, hiszen pótlóbuszokat kell biztosítani annak ellenére, hogy a Volánbusz sem rendelkezik elegendő buszsofőrrel és alacsony padlós busszal, tehát a buszos közlekedésnek is megvannak a maga nehézségei anélkül is, hogy a vasutat kéne kisegíteniük. A vasútvonalak nagy részén (60-70%) fenn kell tartani a közlekedést, hiszen vagy állandó, illetve időszakos teherforgalommal rendelkezik, vagy kerülő útvonalként működik, így az infrastruktúrát fenn kell tartani, ilyen módon pedig nem jelent spórolást a megszüntetésük. 

Politikai vita a megszüntetések miatt

A vasútmegszüntetések politikai vitákkal jártak, Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár, illetve Nagy Bálint jelenlegi államtitkár, Keszthely egykori polgármestere ( Lázár János táskahordozója - akinek polgármesteri tevékenysége nem vitte túlzottan előre a várost) folytattak szócsatát a közösségi médiában, a jelenlegi államtitkár azt kommentelte Vitézy vasútbezárásokról szóló kritikája alá, hogy az egykori államtitkárnak megártott a meleg, illetve felhozta, hogy az intézkedések előtt fél évvel még a 2024-es főpolgármester-jelölt volt az államtitkár. Nagy Bálint a kommentjét azzal zárta, hogy nekik az utasok az elsők, ehhez képest a vidéken élő, számos esetben vonattal munkába járó utasok életét megnehezítették a döntéseikkel.

Újabb ijesztő tünetek

Idén nyáron a "beteg ember" újabb félelmetes tüneteket produkált. A hét folyamán eltört a sín Szabadbattyán és Kiscséripuszta között, amely a dél-balatoni vasútvonal leállását hozta maga után, emiatt pedig óriási káoszt, és többórás késéseket. Az utasoknak két pótlóbuszt is küldtek a helyszínre, amely két vonatnyi embernek nem volt elég, aki felfért, felfért, aki nem, az ott maradt 37 fokban a pénzéért, és vagy eljutott a kívánt célállomásra, vagy nem. Annak ellenére is óránként indítottak vonatokat, hogy az utasokat le kell szállítani a síntörés miatt. Lázár János közlekedésügyi miniszter az északi parton a Tranzit fesztivál nevezetű propagandista-találkozón szólalt fel, és azt tudtuk meg tőle, hogy nem voltak felkészülve a kánikulára. Kihangsúlyozom...kánikulára...nyáron. Nagy Bálint közlekedési államtitkár a facebook-oldalán pedig eddig még nem szólalt meg az ügyben, templomfelújításokról közölt bejegyzéseket, amely bizony nem segít az utasoknak ebben a helyzetben.

Vasárnap a Kolozsvár felől érkező InterCity okozott káoszt a Keleti Pályaudvaron. A szerelvény öt kocsija siklott ki, és másodperceken múlt, hogy nem történt ennél is sokkal nagyobb baj, és nem sérült meg senki a balesetben. A történtek után természetesen forgalmi változások várhatók, a pályaudvar nem indít és nem fogad járatokat. A balesetet szenvedett kocsik egyébiránt 50 év körüliek voltak, klíma nélkül. Vitézy Dávid természetesen nem hagyta szó nélkül a történteket.                                                                                                                                                                       

Lázár Jánost, illetve Nagy Bálintot még nem láttam megszólalni az ügyben, feltételezem a közlekedési államtitkár újabb templomavatós bejegyzéssel jelentkezik majd. 

Hogyan tovább - mi a gyógymód?

Abban biztosak lehetünk, hogy az egymásra mutogatás, a politikai viták, Lázár János bűnbakkeresései, és az értelmetlenül kidobált milliárdok, továbbá a látszatintézkedések nem segítenek. Kompetens vezetésre van szüksége mind a MÁV-nak, mind a közlekedési minisztériumnak ahhoz, hogy a vidéki vasútvonalakon ne több évtizedes vasúti szerelvények járjanak, amelyek a puszta közepén robbannak le, az utasok ne klíma nélkül, vagy esetleg nyitható ablakok nélkül utazzanak olyan vonalakon, amelyeken a sínek bármikor eltörhetnek, vagy a vezetékek bármikor leszakadhatnak. Ideje mind Lázár Jánosnak, mind Nagy Bálintnak az utasok érdekeivel foglalkozni, és használható vasútvonalakat fenntartani, ha már annyi pénzt belefecskendeznek a közlekedésbe annak érdekében, hogy az elmúlt napokhoz hasonló baleseteket elkerüljük. 

Forrás: MÁV memes facebook-oldal, index.hu, hvg.hu, Vitézy Dávid Facebook-oldala