Lev Tolsztoj klasszikusának műve kitűnően mutatja a magyar közélet egyik forró pontját. Ez pedig a háború-, illetve békepártiság kérdése. A kormánykommunikációban napi szinten olvashatjuk a háborúpárti mantrát a nyilvánosság azon szereplőire, akit valamiért nem a saját táborukba sorolnak. Ők saját magukat a béke hírnökeiként határozzák meg. Természetesen minden kormány, minden politikai erő dolga ez lenne. Na de nézzük, hitelesek-e!

A kezdetek - hogy vált békepártivá a kormány, és hogy lett háborúpárti az ellenzék?

2022. február 24-én kirobbant az orosz-ukrán háború (vagy különleges katonai hadművelet, kinek hogy tetszik), a magyar kormány pedig rögtön az első órák után kijelentette, hogy a béke pártján állnak. Az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter kijelentette, hogy kormányra kerülése esetén Magyarország teljesíti a NATO-tagsággal járó kötelezettségeit, és az NATO döntéseihez igazodva cselekszik az általa vezetett magyar kormány, tehát magától nem küld sem fegyvert, sem katonát a háborúba. Ezt a kormánypropaganda a választási kampány hevében teljesen félremagyarázva tálalta. Pár cikk címe példaként: Márki-Zay Péter magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába  (Magyar Nemzet) Márki-Zay Péter háborús konfliktusba sodorná Magyarországot (Hír tv). Ezekkel a félrevezető információkkal a kormánypropaganda meg is ágyazott a következő kétharmadnak.

Mennyire békepárti a magyar kormány?

Az egyik "békepárti" intézkedés a Rheinmetall német hadiipari cég gyárának Zalaegerszegen történő megépítése volt. Ezekben a gyárakban harckocsikat gyártanak, nemrégiben legördült az első Lynx harcijármű az egerszegi gyártósorról. Várpalotán a cég lőszergyárát adták át a közelmúltban, illetve ugyanezen cég egyik vezetője ellen terveztek merényletet az oroszok. Ezek tükrében gondoljunk bele, mennyire felelős döntés a hadiipari vállalat gyárait Magyarországra engedni. Ha Oroszország háborút indít a NATO ellen, bizony első dolga lesz a Rheinmetall gyáraira is bombát dobni, ezzel Magyarország ellen is hadmozdulatokat végrehajtani.

Jelentős, fiatalokat érintő lépés volt ezen kívül hogy az önkéntes katonai szolgálat pluszpontokat jelent az egyetemi felvételi eljárás során, így egy gyengébb tanulmányi eredményekkel rendelkező tanuló is felvételt nyerhet ugyanarra a szakra, ahová a nála jobban tanuló diáktársa is, aki ugyanezt jóval több erőfeszítéssel érte el. A szolgálat 16-64 pontot ér, az eduline cikke szerint például többet ér, mint egy felsőfokú nyelvvizsga, amelyet viszont a munkaerőpiacon könnyebben "hasznosít" az ember gyermeke. Az önkéntes szolgálatot egyébként is hirdeti a kormány, egyre több hirdetés, plakát, tv-reklám toborozza a fiatalokat szolgálatra, mégpedig egész jó fizetéseket ígérve.

Ironikus, nem? (kép forrása: 444.hu)

Csád.

A békepártiság legfontosabb ellenérve a csádi katonai misszió, ki más, mint Orbán Gáspár vezetésével. A polgárháborúk sújtotta országba 200 katonát tervez küldeni a magyar kormány abból a célból, hogy helyben szorítsa vissza a migrációt, és kezelje a migráció okozta problémákat. Ez 2023 végén vetődött fel, nagyjából 1,5 évvel az orosz-ukrán háború kirobbanása után úgy, hogy a kampány során még magyar fiatalokat harcba küldő ellenzékről beszélt a kormánypárt szinte összes politikusa. Ehhez képest 200 katona állomásozik majd egy polgárháborús helyen, ott, ahol 2024 júniusában lőszerrobbanás történt, több halottal. Tehát háborús veszélyhelyzetben az ország nélkülözni tud 200 embert. A kormánypárti értelmiségiek az Egyesült Államokat vádolják azzal, hogy beleszólnak olyan konfliktusba, amihez nincs közük. A magyar kormány jelenleg pont ugyanezt teszi, mégsem hallottam eddig senkit a Fideszből felháborodni a misszió tervén.

A felsorolások a teljesség igénye nélkül készültek, ráadásul nem biztos, hogy kronológiai sorrendben, ettől függetlenül úgy érzem, ezekkel a megnyilvánulásokkal a kormány hitelteleníti a békepárti álláspontját. 

Források: eduline.hu, hirtv.hu, magyarnemzet.hu, rtl.hu