Ahány párt, annyi szokás
Avagy hogy ünnepelte a Fidesz és a Tisza március 15-ét?
Hogy ünnepeld március 15-ét?
Jobb helyeken megemlékeznek a forradalmárokról, szóba kerül Petőfi, a 12 pont, a polgárosodó Magyarország. Beszélnek a szabadságharcosok küzdelméről, helyi hősökről. Megemlékeznek, nem gyűlölködnek. Aktuálpolitika egyáltalán nem, vagy csak szőrmentén került szóba. A következő pár sorban meglátjuk kinek mennyire sikerült ezt teljesíteni?
Orbán Viktor "ünnepi beszéde" - azaz hogy NE ünnepeld március 15-ét.
A miniszterelnök a Múzeumkertben tartott beszédet, amely tipikus fideszes ünnepi megszólalás volt. Azonban a tipikus fideszes beszéd kitűnő példa arra, mit NE mondjunk egy ünnepségen. A beszédben elhangzott a szokásos birodalom-sablon és a szabadságukért küzdő magyarok. Brüsszel elfoglalása újra téma lett, őket Petőfi idézet használatával megfenyegetve. "Petőfivel üzenjük: ha nem fér a bőrébe, kihúzzuk majd belőle." Az orosz-ukrán háború sem maradhatott ki a repertoárból, természetesen az Ukrajna és Brüsszel elleni uszítás is belefért a miniszterelnöknek. A megtámadott ország EU-csatlakozásának megtorpedózását is felvetette, és véleménynyilvánító szavazásra buzdította a híveit. Nem tudom ezzel mire megy majd az EP-ben... A "belső ellenségről" is szót ejtett, szintén nem ünnepi hangulatban. Brüsszeli kegyenceknek nevezte a külföldi támogatást kapó civil szervezeteket, politikusokat, akik felé egy erőteljes fenyegetést is megejtett, poloskáknak nevezve őket, akiket az ünnepi összesereglés utáni nagytakarítás során söpör ki az országból. Megjegyzem, hasonlót 6 éve is hallottunk.
"Ha van igazság, márpedig van, akkor a pokolban külön bugyor várja őket. Ismerünk benneteket, hiába bújtatok új európai pártgúnyába, a gazdáitok ugyanazok, a terveitek ugyanazok, és ne reménykedjetek, a sorsotok is ugyanaz lesz...Legyőzünk benneteket újra, újra és újra, mert fényesebb a láncnál a kard”
- Igazi békepárti megnyilvánulás, nem igaz?
Nézzük tehát mennyire felel meg a fentebbi kritériumoknak az Orbán-beszéd... Petőfi és a márciusi ifjak emlegetése megvan, megemlékezés csak nyomokban. Aktuálpolitikával telített megnyilvánulások, és fenyegetés viszont bőven volt. A XX század legsötétebb éveire emlékeztetett ez az "ünnepi" beszéd. Lehet ezzel néhány embert meg tud fogni a miniszterelnök, de az ország legnagyobb problémáinak megoldására nagyobb energiát kéne fordítania.
És ami már közelebb volt az ünnepi beszéd definíciójához
Magyar Péter és a Tisza megemlékezésén beszédet mondott Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza honvédelmi szakembere, illetve Bódis Kriszta is, a Van Helyed Alapítvány létrehozója. Ruszin az 1848-ban létrejött honvédségről beszélt, továbbá arról, hogy a vezérkarból hiányzik a szakértelem, és diktatorikus módszerek uralkodnak, hiszen egy-egy bejegyzés lájkolása is következményekkel jár. Bódis Kriszta a 48'-as hősök kapcsán egységes országról beszélt (amire ma is igény lenne), illetve arról, hogy mindenkinek joga van egy szabad és igazságos hazáért küzdeni.
A forradalom szelleme mindig újraéled”, „a szabadság pedig árad, áradjon!”
- Ennek a megszólalásnak már több köze van az ünnephez.
Az ünnepség legjobban várt beszéde Magyar Péteré volt. Beszélt az elmúlt egy évről, kifejtve azt, hogy a Tisza lett a remény a rendszerváltásra, és jó esélyük van meghozni a változást. Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy kiderül mi lesz jövőre. Az ünnepi alkalomhoz új jelszó is dukált: "Nyergelj, fordulj!" , amelyet Baradlay Richárdtól olvashattunk/hallhattunk a Kőszívű ember fiaiban. A visszatekintés és a 48'-as utalások után aztán a kormány került terítékre, megemlítve, hogy 1956 hősei után 1848 emlékét is meggyalázzák, ezzel Orbán Viktor péntek reggeli interjújára célzott, amelyben a miniszterelnök azt mondta, hogy a márciusi ifjak a háború helyett a békét, a felforgatás helyett a rendet választották
Magyar továbbá megüzente a kormánynak, hogy vége van, és kiemelte, hogy szövetséget köt a társadalommal (idősekkel, fogyatékkal élőkkel, romákkal, vidékkel, falvakkal stb.). Megemlítette Nagy Mártont és az infláció megállítására tett kísérletét, a miniszterelnök félelmét a hatalom elvesztésétől (a pánikszobás utalással). A Tisza párt elnöke ezután arról beszélt, hogy munkába állnak, és március 24-től folytatják az országjárást, illetve Nemzet hangja néven "népszavazást" is indítanak, ezen pedig minden 16 éven felüli állampolgár elmondhatja a véleményét. Ebben többek között arról kérdezik meg a véleményünket, hogy a nyugdíjasok számára is bevezessék-e a SZÉP-kártyát (egészségügyi kiadásokra, élelmiszerre, pihenésre), az egészséges élelmiszerek áfakulcsa 5% legyen-e, vagy a miniszterelnök legfeljebb két ciklust tölthessen el a hatalomban. Ezt március 24-től április 11-ig lehet kitölteni.
A beszéd végén visszatért 1848-hoz és arról beszélt hogy 48'-ban az volt a kérdés, hogy a nép vagy a hatalom dönt a jövőről, ezt most is fontos kérdésnek tartja, és méltónak kell lennünk Petőfiékhez, hogy mi is dönteni tudjunk a jövőnkről.
Tehát Magyar Péter nem uszított, nem gyűlölködött, bár sokat foglalkozott a magyar kormánnyal, de egyáltalán nem lehetett érezni a fenyegető, uszító hangnemet. Bár szerintem nem felelt meg tökéletesen az ünnepi beszéd általam felállított kritériumainak, valamivel közelebb volt a fenti szempontokhoz, mint az Orbán-beszéd.
Forrás: 444.hu, index.hu, 24.hu,
Képek forrása: index.hu
