Hogy mérgesedtek el az ukrán-magyar kapcsolatok?

Véleményem szerint az egész még az ukrán nyelvtörvény kapcsán kezdődött (2019-ben fogadták el, 2021-ben lépett életbe), a magyar vezetés már ekkor háborgott. A nyelvtörvény rendelkezéseit nem fejteném ki bővebben, mindenki utána tud olvasni. Az ukrán elnök a megszavazáskor még Petro Porosenko volt, Zelenszkij a törvény felülvizsgálatát szerette volna. A magyar kormány az elmúlt években mégis Zelenszkijen köszörüli a nyelvét, ő kerül óriásplakátokra, és őt kell gyűlölni. 

A következő gyújtópont az orosz-ukrán háború kitörése volt, ami a hazai közbeszédet is meghatározta (gondolom emlékszünk a 2022-es kampányra a háborúpárti ellenzék vs.békepárti kormány mantrával). A kormány mindenben az ukránokat hibáztatta, nem foglalkozva azzal, hogy Oroszország volt az agresszor. Ezt természetesen több millió magyar ember elhitte és lépten-nyomon azt lehetett hallgatni a buszon, a piacon, a boltban, hogy ebben a történetben bizony az ukránok a gonoszok (élen Zelenszkijjel) akik fiatal férfiak millióit küldik a halálba és nem adják meg magukat Putyinnak. Erre a narratívára pakolta még rá a Brüsszel kártyát Orbán és Rogán, miszerint az EU pénzeli és látja el fegyverekkel a védekező Ukrajnát. Ennek a vádaskodásnak egy ideig része volt az Egyesült Államok is, aztán Trump lett az elnök, akiért odavan Orbán Viktor, és a propaganda hirtelen leszállt az USÁ-ról.

A propaganda uszító cikkjei és műsorai után aztán megjelentek a Zelenszkij arcával ellátott plakátok, majd ezzel nagyjából együtt a VOKS 2025 szavazás is, amely Ukrajna esetleges EU-csatlakozását hivatott megakadályozni. A VOKS-kampányt népszerűsítve pedig társadalmi célú hirdetéseket is sugároztak, amelyekből "megtudhattuk", hogy Ukrajna EU-csatlakozása a magyar családok zsebéből veszi ki a pénzt, és az ukrán maffiózók is szabadon bejárkálhatnak az országba a fegyvereikkel. Különösen ciki volt ezzel kapcsolatban Szentkirályi Alexandra csomagtartós videója. Ukrajna EU-hoz való csatlakozása az elkövetkezendő 10 évben nem reális, ráadásul nem a magyar akción fog múlni. A VOKS-kampány után a Tisza prominens politikusait "vádolták" ukránpártisággal. Ruszin-Szendi Romuluszt, a Tisza honvédelmi szakpolitikusát ukrán kémnek nevezték, Magyar Péterről és Zelenszkijről közös plakát jelent meg, amelyből megtudtuk, hogy a Tisza elnöke a magyar megfelelője az ukrán elnöknek. Ekkor azt gondolhattuk, hogy ez a legalja...de korántsem az.

Ukrán-magyar kapcsolatok jelenleg

Az elmúlt 1 hét során több olyan esemény is történt, amely komoly hatással is járhat a két ország viszonyára. Az első ilyen véleményem szerint Sebestyén József kárpátaljai lakos halála volt, amely a kormány álláspontja szerint kényszersorozás (ilyen kifejezés nem létezik, a sorozás szó eleve a hadkötelezettségből terjed - ezt Rácz András tisztázta) során verték agyon a férfit, aki a kórházban halt bele a sérüléseibe. Ezt híresztelte Orbán Viktor is a szokásos pénteki Kossuth rádiós interjújában (érdekes módon a szintén magyar kötődésű Szerhij Pataki orosz katonák általi lefejezésével nem foglalkoztak). Azonban ez biztosan nem fedi a valóságot, nagy valószínűséggel a férfi eleve egészségügyi problémákkal ment a kiképzésre, és ennek következtében vesztette életét. Az ukránok még vizsgálják az ügyet, a vizsgálat eredményét érdemes lenne megvárni, mielőtt péntek reggelente uszítunk. 

A következő esemény a palágykomoróci templom felgyújtása volt, amelyben szerencsére komoly károk nem keletkeztek, de magyarellenes szöveg is került a falára ("Késhegyre a magyarokkal!"). A miniszterelnök nem volt rest megosztani a templomról készült képpel egy bejegyzést is, kényszersorozást és uszítást emlegetve. A Mindenki Magyarországa Néppárt bejegyzése a kormány uszító politikájának szerepét látja a gyújtógatásban (van benne valami), illetve megpendítették a "kinek az érdeke" húrt is, miszerint Orbán Viktornak is érdekében állhatott az akció, hiszen bármilyen félelemkeltő propagandaanyaghoz felhasználhatja az eseményt, és a veszélyhelyzetre hivatkozva akár a választásokat is elhalaszthatja. Reméljük azért ez a forgatókönyv nem valósul meg, de elég sokan látnak ebben realitást. Az MMN bejegyzése alatti kommentekben sokak számára (számomra is) megjelent a kassai bombázással való párhuzam is. Aki nem ismerné a történetet: a kassai bombázás során (1941) ismeretlen felségjelzésű repülőgépek dobtak bombákat Kassára, ennek köszönhetően lépett be Magyarország a II. világháborúba arra hivatkozva, hogy szovjet gépek követték el a bombázást. Történészek nem zárták ki a német provokációt sem annak érdekében, hogy az oldalukon belépjünk a háborúba. Ha ebben az esetben nem is háborútól kell tartani, az biztosan benne van a pakliban hogy hosszú évekre megromlik a magyar-ukrán viszony, és a kárpátaljai magyarság is ennek a levét issza majd, illetve a kormánypropaganda az ukránok ellen fordul majd, ennek köszönhetően pedig az ide menekült ukránok sem lesznek biztonságban. Remélem tévedek.

Mi várható a jövőben?

Annyiban biztosak lehetünk, hogy a választási kampány idején nagyon agresszív ukránellenes propagandát tol majd a kormány. Plakátok, reklámok, műsorok, cikkek fognak minősíthetetlen hangot megütni mind az ukránokkal, mind azokkal szemben, akikről sanda gyanúja van a kormánynak, hogy az ukránok álláspontját osztják. A Megafon és a Harcosok Klubja biztosan előtérbe helyezi majd az ukránok vélt, vagy valós múltbeli bűneit és bagatellizálják az oroszok által elkövetett esetleges bűnöket. Nem lepődnék meg, ha Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárokat érne atrocitás. Úgy gondolom, hogy ukrán oldalról is következménye lesz Orbánék Ukrajna-politikájának, azt sem zárom ki, hogy az ottani magyarokat hátrányosan érintő törvényeket hoznak, illetve a két ország kölcsönösen visszahívja a nagyköveteit egymástól, vagy különféle gazdasági szabályozások lépnek életbe egymás ellen, ami mindkét ország polgárainak rendkívüli nehézségeket okozna.

Úgy érzem, abban bízhatunk, hogy a háború olyan szakaszba léphet, hogy a hadviselő felek kompromisszumos megoldást találnak, illetve abban, hogy 2026 tavaszán kormányváltásra kerül sor, és a soron következő magyar vezetésmegtalálja a közös hangot Ukrajnával, így végre pozitív irányt vehet a két ország kapcsolata. Annyi bizonyos, hogy a kapcsolat rendezéséhez is évek kellenek. 

Források: Rácz András Facebook-oldala, a Mindenki Magyarországa Néppárt Facebook-oldala, Orbán Viktor Facebook-oldala